Összefogás a Kadarkúti-Nagybajomi
kistérség gyerekeinek jövőjéért
TÁMOP-5.2.3.A.-12/1-2012-0002
Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás
(székhely: 7530 Kadarkút, Petőfi S. u. 2.)
A kistérség bemutatása:
A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség a Dél-Dunántúl legfiatalabb területszervezési egysége.
2008. január 1-jével alakult meg a Kaposvári kistérségből való kiválással.
Kadarkút Nagybajomi Kistérség a Dél-dunántúli Régióban, Somogy megyében, a Zselici dombok, erdők, és a Kapos folyó mentén helyezkedik el. Nevét két városáról kapta. A Kadarkúti-Nagybajomi kistérség meglehetősen sajátos helyet foglal el a régióban. Központja, Kadarkút város, Nagybajom város után a második legnagyobb település. A két városi jogállású település lélekszámát tekintve kicsi, és a klasszikus kisvárosi szerepköröket csak részben képesek betölteni. A társközpont Nagybajom a kistérség peremén helyezkedik el.
A kistérség valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag alatt van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás, a gázellátás nagyrészt megoldott, nem megoldott a szennyvízhálózat. Jelenleg pályázati forrásból folyamatban van a szennyvízhálózat kiépítése a kistérség két városában, és még két, Kaposvár közeli településén.
Erdők, mezők, halastavak váltakoznak a tájon, talaja, klímája kedvez a gyümölcskultúrák kialakításának. Rendezvények, emlékhelyek, színvonalas szálláshelyek, szolgáltatók várják az ide látogatót.
A 2008 januárjában létrejött Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség a leghátrányosabb helyzetű besorolást kapta, infrastrukturális-, gazdasági helyzetének megítélése lemaradó kistérség.
A Kadarkúti kistérség kifejezetten vidékies jellegű, lakosai tradicionálisan a mezőgazdaságból éltek, ami azonban ugyancsak hagyományosan, csak nagyon szerény megélhetést biztosított, hiszen a terület agráradottságai nem a legkedvezőbbek. Az erdő mai napig igen jellegzetes művelési ág maradt, amelynek jelentős jóléti értéke mellett jövedelem-termelő képessége viszonylag csekély. Az infrastruktúra fejlesztése kiemelt feladata a Kadarkúti-Nagybajomi kistérségének, mert a műszaki alapok megteremtése előfeltétele a versenyképesség megteremtésének.
A kistérségi közoktatási fejlesztési terv elindította a kistérségi szintű gondolkodást a szakmailag színvonalas, racionális fejlesztések megvalósítását, az integrációs társulások létrejöttét. Elindultak a szakmai kapcsolatok, munkaközösségi együttműködések. Az aprófalvas, zsák települések lakosságának létérdeke, hogy a meglévő intézményeit megtartsa, ezért ez a kistérségben széleskörű társadalmi elvárás is.
A településeken élő, szociálisan elmaradott, hátrányos helyzetű családok gyermekeinek nevelése-oktatása a fenntartóktól az intézmények szervezeti struktúrájának átszervezését, a minőségi oktatás megteremtését igényli. Az intézmények fenntartói belátták, hogy korszerű, az EU elvárásainak is megfelelő nevelési-oktatási környezet, és szakmai tartalom megteremtése lehet az egyetlen esély arra, hogy a kistérség településein élők a településen működő intézményt választják, megállítva Kaposvár, és a szomszédos települések „elszívó” hatását.
